A Siemens közlekedési történelme Magyarországon

Vasúti automatizálás

Cégünk 1996-ban szállította és állította üzembe a hazai vasutak történetében első elektronikus biztosítóberendezést. A Tata állomását kiszolgáló korszerű berendezés összehangolja a jelzők, váltók és sorompók működését, és garantálja az állomás vasútüzemének biztonságát. 1996-tól folyamatosan álltak üzembe elektronikus tengelyszámláló berendezéseink, melyekből máig már több tucat gondoskodik az áthaladás biztonságáról közút-vasúti szintbeli kereszteződésekben. A Siemens feladata volt az elektronikus biztosítóberendezés és távközlési rendszer létesítése Cegléd állomáson (2005-2009), valamint a Szajol-Mezőtúr vonalszakaszon (2006-2010). A Siemens végezte az Eurosprinter mozdonyokra történő MIREL vonatbefolyásoló berendezések telepítését.

Vasútvillamosítás

A Siemens újkori hazai történetének egyik legjelentősebb projektje 1998 - 2000 között a MÁV három vasútvonalának villamosítása volt. Az 1998-ban elkészült, 55 kilométeres Balatonszentgyörgy-Murakeresztúr szakasz után 1999-ben a Rákospalota-Újpest-Vácrátót 31 km hosszú vonalon, 2000-ben pedig a 170 km-es Székesfehérvár-Szombathely vonalon is megindult a villamos vontatás. Ez a korábbi dízelvontatáshoz képest gazdaságosabb és környezetkímélőbb üzemet, az utazóközönség számára nagyobb tisztaságot és a kiegészítő infrastruktúra-beruházások révén kényelmet jelent. Vállalkozásunk kiterjedt a felsővezetékek, a 25 kV-os vasúti áramellátás, az irányítástechnikai rendszer, az üzemi távközlő hálózat, a biztosítóberendezések, a távvezérlés, valamint a térvilágítás megvalósítására. Vasúti infrastrukturális projektünk keretében 2002-ben megkezdtük és 2003 április végén befejeztük az Albertirsa-Cegléd pályarekonstrukció részeként a villamos felsővezeték átépítését. Cégünk alvállalkozóként részt vett a Békéscsaba – Lőkösháza, valamint a Bajánsenye-Boba vasútvonal villamosítási munkálataiban is. 

Kétáramnemű villamos mozdonyok a MÁV-nak és a GYSEV-nek

A hazai vasúti közlekedés fejlesztéséhez való hozzájárulásunk súlypontját 2002-ben a járműpark modernizálása jelentette. A 2001-ben kapott 10 (MÁV) + 5 (GYSEV) darabos megrendelés után alig hét hónappal átadtuk a Magyar Államvasutaknak az első két-áramnemű, nagyteljesítményű, ES 64 U2 típusú villamos mozdonyt (MÁV sorozat- és pályaszáma 1047-001), majd rövidesen a GYSEV-nél is üzembe állt az első ugyanilyen vontatójármű (GySEV sorozat- és pályaszáma 1047-501). A két vasúttársaságnak 2002. év végéig további 13 mozdonyt szállítottunk.

Dízel-motorvonatok a MÁV-nak

A hazai vasúti járműpark modernizálásában jelentős mérföldkő volt a Siemens-motorvonatok szolgálatba állása. 2002. márciusában nagy sikert aratott az a bemutató, melynek keretében a magyar utazóközönség megismerkedhetett a Desiro típusú, dízelhajtású iker-motorvonatunkkal. A Siemens 2003-2004-ben tizenhárom, 2005-2006-ban pedig további tíz motorvonatot szállított a MÁV részére. Miután a vasúttársaság 2009-ben nyolc darab, Görögországból származó használt jármű vásárlását határozta el, cégünk végezte a magyarországi forgalomba állításhoz szükséges átalakításokat.

COMBINO villamosok a pesti 4-6-os villamos vonalán

A közvélemény és a média élénk érdeklődéssel kísérte azt a meghívásos beszerzési eljárást, melynek keretében 2003. április 23-án aláírták a Budapesti Közlekedési Vállalat és a győztes ajánlatot tevő Siemens AG képviselői a 40 darab Combino villamosszerelvény szállításáról szóló szerződést.

A Combino villamosok esetében nem egy meghatározott járműtípusról, hanem egy rugalmas, moduláris rendszerkoncepcióról van szó, amely lehetővé teszi a legkülönfélébb megrendelői igények kielégítését a szerelvények konfigurálása, a teljesítmény, az utastér kialakítása és a külső megjelenés tekintetében egyaránt. Ez szembetűnő, ha megtekintjük a több német nagyváros mellett a világ más pontjain, Lisszabonban, Amszterdamban, Poznanban, Hirosimában és Melbourne-ben közlekedő különféle Combino-modelleket, amelyek inkább távoli rokonai, mint testvérei egymásnak.

A 2006-tól üzembe álló "Combino Budapest" a korábbi alumínium konstrukciótól eltérően már hegesztett nemesacél kocsiszekrényre épül. Ezeket a járműveket a Siemens közlekedéstechnnikai ágazatának bécsi üzemében gyártották a BKV Zrt. számára. Az első jármű 2006. március 13-án vasúton hagyta el Bécset, és 14-én reggel érkezett a magyar fővárosba. A Combino érkezése az alacsonypadlós villamosok korszakának kezdetét jelentette a magyar fővárosban.

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság összesen 40 darab jármű szállítására adott megbízást. Ezek mindegyike 2,40 méter széles, egyenként 6 modulból áll és 54 méter hosszú. Az akár 350 utas szállítására is képes járművek a világ leghosszabb villamosai közé tartoznak. A teljes hosszban alacsony padlószintű jármű beszállási küszöbmagassága csupán 320 milliméter, ami rendkívül kényelmes be- és kiszállást biztosít az utasoknak.

A hat járműmodul mindegyike bevált és eddig már több mint 500 járműnél alkalmazott, új és kényelmes rugózást kínáló futóművel rendelkezik. A jármű négy futóművét egyenként két-két környezetkímélő, váltakozó áramú villamos motor hajtja, illetve fékezi, és szükség esetén több mint kétszeres fékhatást biztosítanak a további hidraulikus fékek, valamint az elektromágneses sínfékek. A járműmodulok mozgó csuklókkal és harmonikákkal kapcsolódnak egymáshoz, így a villamos jármű képes bármilyen ív bejárására, az utasok pedig szabadon mozoghatnak az utastér teljes hosszában. Az utastér kialakításához világos és barátságos színű, könnyű alumínium kompozit anyagokat használtak. Az ülések és kapaszkodók a BKV színvilágába illeszkednek.

Forgalomba állásuk óta a 40 jármű mintegy 10 millió kilométert futott, kiváló rendelkezésre állási arányt tanúsítva.

2012.10.08. | Author: