Albert Schweitzer Kórház

Mint annyi más hazai egészségügyi intézmény, a rendszerváltás utáni évtizedekben a hatvani Albert Schweitzer Kórház orvostechnikai eszközei is egyre elavultabbá váltak. Forrás híján 2001 után az épület állapota is romlásnak indult. A 2007-2013-as időszakban megjelent európai uniós pályázatok megadták a várt segítséget az intézet fejlesztéséhez. Több kiírásra is sikeresen pályáztak, így a humánerőforrás fejlesztés mellett, infrastrukturális beruházásokkal lehetőség nyílt az eszközpark részleges cseréjére, a külső homlokzat felújítására és a radiológiai osztály korszerűsítésére is.

Utóbbi már csak azért is sürgős volt, mert az osztály korábban három emeleten széttagoltan működött, mely a magas betegforgalom és a traumatológiai ellátás miatt komoly nehézségeket okozott. Az összevonásnak hála rövidebbek lettek a betegutak és a várakozási idő, de jelentősen nőtt a szakmai ellátás színvonala, hatékonysága is. A fejlesztés során kialakították a korábban hiányzó sürgősségi osztályt is, így sikerült megvalósítani az „egykapus rendszert” az intézményben.

Az újonnan üzembe helyezett korszerű berendezéseknek – így például a Siemens-gyártmányú CT-nek – főleg a diagnózisok korai felállításában van fontos szerepük. A daganatos megbetegedések mellett segítséget nyújtanak például a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a baleseti sérültek gyors, pontos diagnosztikájánál.

- A betegek számára is érzékelhető eredménnyel járt a beruházás: kellemesebb környezetben, rövidebb idő alatt pontosabb vizsgálatok végezhetőek el. Az új műszerekkel jobb képek készülnek kevesebb sugárdózis mellett – mondta el dr. Stankovics Éva a kórház főigazgatója.

A radiológiai beruházásból a kórház többi osztálya is profitál, hiszen most már minden szakterület képalkotó diagnosztikai vizsgálatai gyorsan, nagy biztonsággal elvégezhetőek, ráadásul az integrált rendszernek köszönhetően az eredményeket könnyen, a kórház egész területén el lehet érni. A digitális tárolásnak köszönhetően az egyes vizsgálatok eredményeit könnyebben vissza lehet keresni.

A beruházások, amellyel a kórház a Werner von Siemens Hatékonysági Díj döntőjébe is bejutott, az orvosok és az ápolók szakmai fejlődése előtt is szabad utat nyitottak. A modern munkakörülmények miatt a hatvani kórház vonzó célponttá vált az egészségügyi dolgozók körében.

A sürgősségi betegellátó osztályon kanadai mintára a betegek osztályozására bevezették a triage rendszert: így könnyen megállapítható, hogy kit mennyi időn belül kell megvizsgálnia egy orvosnak. Ennek alapja egy állapotfelmérés, amely során például pulzust, vérnyomást, illetve ha kell vércukrot is mérnek, majd a súlyossági állapotnak megfelelően besorolják a beteget egy adott kategóriába. Az ötfokozatú rendszer célja, hogy kiemeljék azokat, a pácienseket, akiknek azonnali ellátásra van szüksége.A hatvani kórházban nem csak a belső, de a külső is megújult: az elöregedett homlokzat felújításával és a nyílászárók cseréjével sikerült kiküszöbölni a felesleges energiaveszteséget. A telepített napelemekkel és az új hőszigeteléssel a kórház gazdálkodásában jelentős energia megtakarítás érhető el.

Háttér – Az Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet 1961-ben a hatvani Városi Tanács Kórházaként kezdte meg a működését a korábbi Grassalkovich kastélyban. A jelenlegi 8 emeletes épületegyüttest 1967-ben adták át. Rá öt évre épült meg az orvos- nővérszálló épülete, majd még ebben az évtizedben megnyílt az intenzív osztály és a traumatológiai műtő is. 1980-tól már külön erre a célra épített gyógytornateremben kezdhették meg a betegek a rehabilitációt. Az intézmény mai nevét a rendszerváltás óta viseli. Jelenlegi tulajdonosi szerkezete illetve szakmastruktúrája 2013-ban alakult ki. A saját helikopter-leszállóval is rendelkező intézményben az ágyak száma 301, ebből aktív ágy 240 és krónikus-, rehabilitációs ágy 61.



2015.11.15. | Author: Name