Tools

Siemens HungarySiemens Hungary

Site ExplorerSite Explorer
Close site explorer

Közös K+F projekt, szoftverlicensz-adomány és laborfelújítás

Újabb együttműködési megállapodás a Siemens Zrt. és a BME között

2013. március 22.

Stratégiai megállapodást írt alá a Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – a cég és az egyetem között már másfél évtizedre visszatekintő, szoros kapcsolat áll fenn. A Dale A. Martin vezérigazgató és Péceli Gábor rektor által szignált megállapodás többek között egy listaáron háromszázmillió forint értékű PLM szoftvercsomag adományozására, laborfejlesztésre, hallgatói ösztöndíjak felajánlására és egy közös K+F projekt indítására terjed ki.

Együttműködési megállapodást írt alá a Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Magyarországon több mint 125 éve jelen lévő nagyvállalat másfél évtizede támogatja a műszaki felsőoktatás hazai fellegvárát. Legutóbb a tavalyi évben állt a műegyetemisták kezdeményezése mellé a Siemens Zrt., és főszponzorként anyagi támogatással,  eszközökkel és szakmai tanácsadással segítette a Solar Decathlon nevű nemzetközi megmérettetésen induló magyar csapatot. A madridi versenyen a BME-hallgatók által megtervezett és felépített szolárház, az ODOO remekül szerepelt: a mérnöki és szerkezeti megoldások, valamint a komfort kondíciók kategóriákban is díjat nyert, a fenntarthatóság és a belső design kategóriában pedig különdíjat kapott.

A 2013. március 22-én aláírt megállapodás részét képezi egy listaáron 300 millió forint értékű szoftver-támogatás is. A Siemens PLM (product lifecycle management - termék-életciklus menedzsment) szoftver - amit világszerte  több mint 70 ezer ügyfél használ a gépiparban, az elektronikai iparban és más iparágakban – egy olyan komplett rendszert kínál a vállalatoknak, amellyel a teljes életcikluson keresztül képesek menedzselni a termékek eredményességét és költséghatékonyságát a termék kitalálásától és tervezésétől a gyártáson, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokon át a termék gyártásból való kivonásáig. A Siemens által felajánlott szoftver-licenszcsomag segítségével a jövő mérnökei már az egyetemi évek alatt megismerkedhetnek a legújabb tervezési technológiával, speciális versenyelőnyt szerezve ezzel a munkaerőpiacon.

Az innováció az iskolapadokban kezdődik

Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója az aláírás alkalmából tartott sajtótájékoztatón külön kiemelte az innováció, a folyamatos kutatás-fejlesztés szerepét a  vállalat tevékenységében , amelyet az is alátámaszt, hogy a német vállalatot világszinten is a leginnovatívabb cégek között jegyzik.  „Az újító megoldások kidolgozása azonban már jóval azelőtt kezdődik, hogy a tehetséges szakemberek bekerülnének a vállalati berkekbe - az innováció az iskolapadokban kezdődik – mondta Dale A. Martin.  - A jó szakemberképzéshez pedig elengedhetetlen a megfelelő feltételek biztosítása. A Siemens ebben szeretne példát mutatni, élen járni.”

Szintén az együttműködés részét képezi a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) elnyert támogatással megvalósuló közös K+F program is. Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora előremutatónak  és a kutatóegyetemi program során kialakított egyetemi innovációs ökoszisztéma sikerének is tartja az együttműködés ezen új fókuszát: „Az elektromos jármű-használat rövid időn belüli felfutása számos kihívás elé állítja az iparágat, legyen szó akár a gépjárművek töltéséről, vagy a megfelelő áramellátásról, annak szabályozásáról, összességében a technika minél hatékonyabb használatáról. A közösségi forrásból futó program révén a diákok már az egyetemi évek alatt olyan úttörő kutatómunkát végezhetnek, amelynek eredményei rövid időn belül a mindennapokban is felhasználhatók lesznek.”

A mostani megállapodás keretében a vállalat egyaránt hangsúlyt fektet a jó képességű mérnöki utánpótlás képzésének támogatására, illetve a modern technikai feltételek megteremtésére. A Siemens ezért hallgatók számára kiírt ösztöndíjpályázatok és a diákok toborzására irányuló programokkal, valamint labor-felújítási támogatással is segíti az egyetemet, csakúgy, mint korábban.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mint kutatásfejlesztési központ

A BME Magyarország és a kelet-közép-európai régió vezető műszaki egyeteme, amely ismét megkapta a kutatóegyetemi minősítést. Az egyidejűleg legfeljebb hat hazai egyetemnek adható címet a 2013-16 közötti időszakra ítélte oda Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A 2013. február 6-án hatályba lépett nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. Kormányrendelet 1. számú melléklete a kutatóegyetem minősítéshez három alapvető értékelési szempont figyelembe vételét írja elő: a felsőoktatási intézmény kutatási kapacitásait, a tudományos és kutatási eredményességet, illetve a K+F és innovációs eredmények hasznosítását kell értékelni a kutatóegyetemi címek odaítélésekor.

A 2010-ben történt kutatóegyetemmé minősítés óta elmúlt időszak színvonalas oktatás-kutatási munkájának elismerését, és a kutatóegyetemi cím által megnyíló lehetőségek eddigi sikeres kihasználását jelzi, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megfelel az új jogszabályi környezet által előírt szigorú követelményeknek, és továbbra is érdemes arra, hogy a hazai felsőoktatás kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó és kutatási intenzitással rendelkező, egyszersmind legelismertebb intézményei közé tartozzon.

A kutatóegyetemek a költségvetési törvényben külön jogcímként meghatározott kiválósági támogatási keretből többlettámogatáshoz jutnak, amelyet a BME kutatás-fejlesztési célkitűzéseinek megfelelően fog felhasználni.

Korszerű e-autótöltő a Siemens és a BME közös fejlesztésében

2025-re az autógyártás termelésének 25-30%-át már az elektromos autók fogják kitenni az autógyártásra vonatkozó egyes előrejelzések szerint. Ezzel párhuzamosan kiépül a szükséges infrastruktúra, azaz a nyilvános töltőállomások, illetve az otthoni és munkahelyi töltőcsatlakozások hálózata.

A jelenlegi töltő-berendezésekben alkalmazott inverterek (teljesítmény-átalakítók) működésük során jelentős feszültségminőségi visszahatást okoznak. A kezdetben csak elszórtan elhelyezkedő töltők hálózati hatása még kezelhető, azaz kompenzálható, azonban a tömegesen a hálózatra csatlakozó töltők hatása már nem. Ez felveti az inverterek optimalizálásának igényét. Ennek a problémának a megoldására irányul a Siemens és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának közös fejlesztési projektje, amelynek célja az e-autótöltők teljesítmény-átalakító moduljának (az inverternek) optimalizálása. A teljesítmény-átalakító feladata a hálózati váltakozó áram (AC) konvertálása az e-autók akkumulátorának töltéséhez szükséges egyenáramra (DC).

A projekt során egy új szabályozási eljárást (un. holtidő-kompenzációs módszert) használó irányítóegységet fognak kifejleszteni, amely az inverter működésének vezérléséért felel. Az új irányításnak köszönhetően a jelenlegi, jellemzően 5%-os harmonikus torzítás (THD) 1% körülire csökkenthető, ezzel lehetővé téve az egyre szigorodó villamos hálózati szabványok betartását, és a töltők nagyszámú csatlakozásának lehetőségét.

A projekt pénzügyi fedezetét a Siemens mellett állami forrás: a Kutatási és Technológiai Innovációs alap biztosítja.


FirstName LastName 

 Email